A napelemes rendszer telepítése hosszú távú befektetés, amely jelentős megtakarítást és fenntartható energiát biztosíthat. A sikeres kivitelezés kulcsa azonban a precíz tervezés és előkészítés – ideértve a megfelelő csatlakozási pontok kialakítását, az árnyékolási viszonyok felmérését, a megfelelő technológia kiválasztását, valamint a prémium minőségű eszközök használatát. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a leggyakoribb telepítési és üzemeltetési hibákat – minden pontnál bemutatjuk a hiba következményeit, és megoldási javaslatot adunk a megelőzésére. Így elkerülheti a gyakori buktatókat, és biztosíthatja, hogy napelemes rendszere hosszú távon is hatékonyan és biztonságosan működjön.
1. Nem megbízható kivitelező választása (szakértelem hiánya)
Az egyik legsúlyosabb hiba, ha a napelemes rendszer tervezését és szerelését nem teljesen hozzáértő kivitelezőre bízzuk. Egy tapasztalatlan vagy képzettség nélküli szerelő munkája ráfizetéshez vezethet, sőt élet- vagy tűzveszélyes helyzetet teremthet. Például hibás elektromos kötésekkel vagy rossz rögzítéssel komoly károkat okozhat a rendszerben, akár milliós kárt pusztán a hozzá nem értés miatt. Fontos tudni, hogy bár jogilag elég, ha villanyszerelő végzi a telepítést, a gyakorlatban egy jól működő napelemrendszerhez egy összeszokott, több szakmát felölelő csapat kell (villanyszerelő, ács, tetőspecialista stb.), hiszen a telepítés összetett, több fázisból álló folyamat.
Következmény: A szakképzettség nélküli kivitelező hibái rossz hatásfokú vagy veszélyes rendszert eredményezhetnek. Legrosszabb esetben elektromos tűz vagy baleset is bekövetkezhet, ha a rendszer nincs szakszerűen telepítve.
Megoldás/Tipp: Mindig megbízható, referenciákkal rendelkező szakembert válasszunk a napelem telepítéséhez. Ellenőrizzük, hogy a kivitelező rendelkezik a szükséges villamos képesítéssel és tapasztalattal, illetve vállal-e garanciát a munkára. Érdemes ajánlásokat kérni, korábbi projektekre ránézni. Ne sajnáljuk az időt a megfelelő partner kiválasztására – egy profi csapat precíz munkája alapozza meg a rendszer 30+ éves biztonságos működését.
2. Olcsó, gyenge minőségű eszközök használata (túlzott spórolás)
Sokan esnek abba a hibába, hogy a legalacsonyabb ár alapján választanak napelemes eszközöket (panelek, inverter, tartószerkezet), vagy a legolcsóbb ajánlatot fogadják el. A túlzott spórolás azonban gyorsan visszaüthet ebben a szakmában. Gyenge minőségű panelek vagy inverterek alkalmazásával a rendszer hatásfoka elmarad az elvárttól, gyakrabban hibásodnak meg, és az élettartamuk is rövidebb. Például egy olcsó tartószerkezet pár év alatt rozsdásodni kezdhet, ami veszélyezteti a panelek rögzítését és így az egész rendszer épségét. Ugyanígy az olcsóbb inverterek is gyorsabban tönkremehetnek, ezért hosszú távon jobban megéri minőségi berendezést választani.
Következmény: A silány minőségű eszközök csökkenthetik a termelést és gyakoribb karbantartást vagy cserét igényelnek. A rendszer megtérülési ideje meghosszabbodik, hiszen a kieső termelés és a pótlólagos javítások plusz költségeket jelentenek. Szélsőséges esetben egy gyenge inverter meghibásodása az egész rendszer leállását okozhatja.
Megoldás/Tipp: Ne csak az ár alapján döntsünk! Válasszunk prémium minőségű paneleket, invertert és tartószerkezetet, még ha elsőre drágábbnak tűnnek is. A jó minőségű napelemtáblákat 30-40 évre tervezik, ezért a tartószerkezetnek is ki kell bírnia legalább ennyit. Olyan kivitelezőt keressünk, aki garantálja, hogy minden alkatrész megfelelő minőségű, és teljeskörű szolgáltatást nyújt a tervezéstől az engedélyeztetésen át a kivitelezésig. A magasabb minőségű rendszer hosszú távon kifizetődőbb, mert stabilan termel és kevesebb hibát generál.
3. Nem megfelelő méretezés (alul- vagy túltervezett rendszer)
Gyakori hiba a rendszer rossz méretezése, azaz ha a teljesítményt alul- vagy túlbecsülik. Egy alulméretezett rendszer nem fog elegendő energiát termelni, így nem fedezi teljesen a fogyasztást, a tulajdonos pedig nem éri el a kívánt megtakarítást. Ezzel szemben egy túlméretezett rendszer feleslegesen drága lehet: a megtermelt többletenergiát nem mindig lehet hasznosítani vagy visszatáplálni a hálózatba, így a beruházás megtérülése jelentősen lassul. Például ha valaki a szükségleteinél jóval nagyobb kapacitást telepít, a panelek egy része kihasználatlan maradhat, főleg ha a hálózatba való visszatáplálás korlátozott.
Következmény: Alulméretezés esetén továbbra is magas maradhat az áramszámla, mert a napelemes rendszer nem termel eleget. Túlméretezésnél pedig indokolatlanul magas beruházási költség merül fel, ami nem térül meg ésszerű időn belül. Mindkét esetben a rendszer gazdaságossága romlik.
Megoldás/Tipp: Végezzen alapos igényfelmérést és tervezést szakember segítségével. Gyűjtse össze az éves energiafogyasztási adatokat, és ezek alapján számítsa ki az optimális rendszerkapacitást. Vegye figyelembe a jövőbeni energiaigényeket is – például tervez-e elektromos fűtést, klímát vagy elektromos autó töltését a jövőben. A pontos tervezéshez használhatók szoftveres méretező eszközök, illetve a telepítők szakértelme. A jó méretezésű rendszer teljesítménye lefedi a fogyasztást, de nem sokkal lépi túl azt, így a beruházás a lehető legjobban hasznosul.
4. Rossz tájolás és dőlésszög
A napelemek elhelyezésénél kritikus a megfelelő tájolás (irány) és dőlésszög beállítása. Magyarországon a legideálisabb tájolás dél felé, körülbelül 20–40°-os dőlésszög mellett. Ha ettől jelentősen eltér a tető fekvése, a napelemek teljesítménye érzékelhetően csökkenhet. Például tisztán keleti vagy nyugati tájolás esetén akár ~15%-kal alacsonyabb lehet a termelés a déli irányhoz képest. Túl meredek tetőn a panelek kevésbé kapnak merőleges napsütést, lapos szög esetén pedig szennyeződés rakódhat rájuk könnyebben. Emellett, ha a modulok egy stringben vannak sorba kötve, minden panelnek azonos tájolású és dőlésszögű felületen kell lennie – különben az eltérés miatt az egyik panel visszafoghatja a másik teljesítményét.
Következmény: Nem optimális tájolás/dőlésszög esetén a rendszer nem éri el a tervezett hozamot. Az alacsonyabb termelés miatt a megtérülés kitolódik. Szélsőséges esetben (pl. teljesen északi tető) a beruházás akár gazdaságtalanná is válhat, mert a napelemek nem kapnak elegendő napfényt.
Megoldás/Tipp: Törekedjünk a déli tájolásra és ~30° körüli dőlésszögre, amennyire a helyszín engedi. Ha a háztető tájolása nem ideális, mérlegeljük a napelemek alternatív elhelyezését: például földre telepített tartószerkezetre, vagy egy melléképület tetejére. Szakértő bevonásával lehetőség van a tető adottságainak pontos felmérésére (akár 3D drónfelvételekkel a tetősík szögének és árnyékhatásoknak az elemzésére). Enyhén keleti/nyugati tájolásnál is telepíthető rendszer, de ilyenkor a telepítő javasolhat teljesítményoptimalizálókat vagy más műszaki megoldást a veszteség minimalizálására. A lényeg, hogy a panelek lehetőleg egész nap kapjanak napfényt megfelelő szögben, ez biztosítja a legjobb hatásfokot.
5. Árnyékolás figyelmen kívül hagyása
Az árnyék a napelemes rendszerek egyik legnagyobb ellensége. Gyakori hiba, hogy a telepítéskor nem fordítanak kellő figyelmet arra, hol és mikor vetül árnyék a panelekre. Már egy apró árnyékfolt – egy fa ága, kémény vagy antenna árnyéka – is aránytalanul nagy hozamveszteséget okozhat. Hagyományos string kapcsolású rendszereknél ugyanis ha egy panel teljesítménye visszaesik az árnyék miatt, az az egész panel-sor (string) teljesítményét lerontja. Ráadásul a tartós árnyékolás forrópontokat is eredményezhet a cellákban: ilyenkor az árnyékban lévő napelem cella ellenállásként viselkedik, átmelegszik, és a hő károsíthatja a cellát (elszíneződést, sérülést okozva). Mindez nemcsak kevesebb energiatermelést jelent, de a panel élettartamát is rövidítheti.
Következmény: Árnyékolás esetén a rendszer hatásfoka drámaian csökkenhet – akár egyetlen árnyékos cella is 20-30%-os termeléskiesést idézhet elő a teljes panelnél. Hosszú távon az árnyék miatti forrópontok tönkretehetik a modulokat, ami cserét igényelhet. A nem várt árnyékok miatt a beruházás megtérülése romlik, hiszen a rendszer nem hozza a kalkulált energiatermelést.
Megoldás/Tipp: Már a tervezéskor végezzünk alapos árnyékvizsgálatot. A telepítés előtt szakember mérje fel, hogy az év során mikor éri árnyék a tetőt (a Nap járása szerint). Kerüljük a panelek olyan helyre rakását, ahol közelében magas fa vagy épület vet árnyékot. Ha elkerülhetetlen némi árnyék, fontoljuk meg teljesítményoptimalizálók vagy micro-inverterek használatát – ezek panelenként kezelik a teljesítményt, így csökkentve az árnyék hatását. Ezenkívül metszéssel vagy áthelyezéssel szüntessük meg az esetleges árnyékot adó tereptárgyakat (faágak, antenna stb.). A rendszer üzemeltetése során is figyeljük, nem nőtt-e az évek alatt olyan fa vagy építmény, ami új árnyékot vet; ha igen, kezeljük a problémát (ágak levágása, panelek áthelyezése). Cél: a panelek a lehető legtöbb közvetlen napfényt kapják egész évben.
6. A jövőbeni bővíthetőség figyelmen kívül hagyása
Előfordul, hogy a rendszer tervezésekor nem gondolunk a későbbi igényekre vagy bővítési lehetőségekre. Például ma még nincs elektromos autónk vagy akkumulátorunk, de pár éven belül lehet, hogy szeretnénk majd ilyeneket integrálni a háztartás energiaellátásába. Ha a napelemes rendszer kiépítésekor nem vesszük figyelembe ezeket a jövőbeni terveket, később nehézségekbe ütközhetünk: lehet, hogy az inverter nem támogat plusz napelemeket vagy akkumulátort, vagy a hálózati csatlakozás kapacitása válik szűk keresztmetszetté.
Következmény: Későbbi bővítésnél kompromisszumokat vagy többletköltségeket kell vállalnunk. Például ha utólag szeretnénk akkumulátort csatlakoztatni, de az inverterünk nem hibrid típusú, akkor invertercserére lesz szükség. Vagy ha az eredeti rendszer pont fedezte a régi fogyasztást, de időközben beépítettünk egy hőszivattyút vagy elektromos autót kezdünk tölteni, a meglévő kapacitás már nem elegendő, és a bővítés engedélyeztetése, kivitelezése plusz feladat lesz. Röviden: utólag sokkal nehezebb és költségesebb igazítani a rendszert az új igényekhez.
Megoldás/Tipp: Előre gondolkodjunk a várható jövőbeni energiaigényekről. Már a tervezéskor jelezzük a kivitelezőnek, ha később esetleg bővíteni szeretnénk a rendszert vagy akkumulátoros energiatárolót (hibrid rendszert) is tervezünk. Manapság az akkumulátorok ára csökkenőben van, így egyre gazdaságosabbak a hibrid rendszerek is – érdemes lehet eleve olyan invertert választani, ami később kiegészíthető akkumulátorral. Ha várhatóan nő a fogyasztás (pl. elektromos autó töltése vagy új elektromos berendezések miatt), ezt építsük be a méretezésbe: telepítsünk kicsit nagyobb invertert vagy hagyjunk szabad helyet plusz paneleknek a tetőn. Okos tervezéssel a rendszer rugalmasan fejleszthető lesz, és lépést tart az igények változásával.
7. Engedélyek és szabályok elmulasztása
Sokan nem számolnak azzal, hogy a napelemes rendszerek telepítését jogszabályok szabályozzák, és bizonyos esetekben engedélyköteles a kivitelezés. Magyarországon 50 kVA (50 000 W) felett építési engedély kell a rendszerre. De ennél kisebb, háztartási méretű kiserőműveknél is engedélyeztetni kell a hálózatra való csatlakozást az áramszolgáltatónál, ha visszatápláló (hálózati inverteres) rendszert telepítünk. Gyakori hiba, hogy a tulajdonos csak utólag kezdi intézni az engedélyeket vagy egyáltalán nem jelentette be a rendszert – ez komoly kellemetlenségekkel járhat. Az áramszolgáltatói engedélyezés átfutási ideje több hét vagy hónap (akár 2-3 hónap is lehet a folyamat a kérelemtől a cseremérő felszereléséig), így ha valaki ezt kihagyja vagy későn kezdi el, a rendszer hiába kész, nem kapcsolható be időben.
Következmény: Engedély nélküli vagy be nem jelentett rendszer esetén büntetésekre, visszaterhelésekre számíthatunk, és a hálózatra illegálisan rátermelt áram miatt a szolgáltató levághatja a betáplálást. Szélsőséges esetben az illegális rákötés miatt a szolgáltató leszereltetheti a rendszert. De még ha engedélyezzük is, a későn megigényelt mérőóra csere miatt a kész napelemrendszer hónapokig kihasználatlanul állhat. Ez bevételkiesést okoz (hiszen addig is fizetjük az áramszámlát, ahelyett hogy a napelem termelne).
Megoldás/Tipp: Tartsuk be a szabályokat és intézzük időben az engedélyeket. Mielőtt telepíttetnénk a rendszert, tájékozódjunk a hatályos előírásokról. Ha nagyobb (50 kVA feletti) rendszert tervezünk, szerezzünk építési engedélyt még a kivitelezés előtt. Hálózatra visszatápláló rendszer esetén pedig már a tervezés fázisában adjuk be az igényt a szolgáltatóhoz a csatlakozásra – így párhuzamosan futhat az engedélyezés a kivitelezéssel. Ne várjuk meg, míg felépül a rendszer, mert a papírmunka elhúzódhat. Egyeztessünk a kivitelezővel: a legtöbb cég segít az ügyintézésben is. Ha minden engedély rendben van, elkerüljük a jogi problémákat és a rendszer is azonnal üzembe helyezhető lesz, amint elkészült.
8. Az üzembiztonság és védelem elhanyagolása
Egy jól megtervezett napelemes rendszer akár a teljes ház villamosenergia-ellátását biztosítja, ezért elengedhetetlenek a biztonsági megoldások. Két kiemelten fontos terület: az érintésvédelem és a túlfeszültség-védelem. Gyakori mulasztás, hogy a telepítéskor nem építenek be megfelelő földelést, leválasztó kapcsolókat, túlfeszültség-levezetőket. Pedig ezek hiánya komoly rizikót jelent. Érintésvédelem nélkül egy esetleges szigetelés-hiba áramütést okozhat bárkinek, aki a rendszerhez ér (akár halálos balesetet is előidézve). Túlfeszültség-védelem nélkül pedig egy villám vagy hálózati feszültséglöket tönkreteheti a ház elektromos berendezéseit és a napelemes rendszer elemeit is.
Következmény: A biztonsági védelem hiánya életveszélyes helyzeteket idézhet elő, illetve anyagi károkhoz vezethet. Egy nagyobb túlfeszültség esetén leéghet az inverter vagy a ház elektromos hálózata, amelynek javítása nagyon költséges. Emellett a biztosító is megtagadhatja a kártérítést, ha kiderül, hogy nem volt szabványos védelem kiépítve.
Megoldás/Tipp: Soha ne spóroljunk a biztonsági berendezéseken! Győződjünk meg róla, hogy a kivitelező telepít szabványos földelést, túlfeszültség-levezetőt és megfelelő megszakítókat. Kérjünk dokumentációt arról, hogy az érintésvédelmi mérés megtörtént és a rendszer megfelel a villamos szabványoknak. Ha akkumulátor is része a rendszernek, annak is legyen megfelelő biztosítéka és hő-/füstérzékelő védelme. Túlfeszültség ellen külső villámvédelem (felfogó) és belső túlfeszültség-levezető egyaránt ajánlott. Ezek az óvintézkedések minimális többletköltséget jelentenek a teljes beruházáshoz képest, de megvédik az emberéletet és a vagyontárgyakat a nem várt eseményektől.
9. Az inverter rossz elhelyezése
Az inverter a napelemes rendszer lelke: átalakítja a panelek által termelt egyenáramot váltóárammá, és számos védelmi, adatgyűjtési funkciót is ellát. Nagyon fontos, hogy az inverter megfelelő környezetbe kerüljön. Gyakori hiba, hogy kedvezőtlen helyre szerelik az invertert – például tűző napra, esőnek kitett külső falra, vagy egy zárt, szellőzés nélküli padlásra, ahol nyáron 60°C is lehet. A nem ideális elhelyezés **rontja a rendszer hatékonyságát, és akár az eszköz idő előtti meghibásodásához vezethet】. Egy napelem inverter, ha túl forró környezetben működik, levágja a teljesítményét (visszaterhelés), hogy védje magát – így a termelés csökken. Ha pedig nedvesség vagy por éri folyamatosan, az elektromos alkatrészek károsodnak.
Következmény: Rossz helyre tett inverter esetén számíthatunk rá, hogy a rendszer nem adja le a maximumot, különösen forró napokon. Az inverter élettartama megrövidülhet, gyakrabban jelentkezhetnek hibák (pl. túlmelegedés miatti lekapcsolás). Szélsőséges esetben egy beázott vagy túlhevült inverter teljesen tönkremegy, ami drága csereberendezést igényel.
Megoldás/Tipp: Fordítsunk figyelmet az inverter optimális elhelyezésére. Lehetőleg beltéri, hűvös, száraz helyre kerüljön (pl. gépészeti helyiség, garázs falára), ahol nincs kitéve közvetlen napsütésnek vagy csapadéknak. Ha mindenképp kültérre kell tenni, válasszunk időjárásálló burkolattal rendelkező invertert, de akkor is célszerű árnyékolt, jól szellőző helyet találni neki. Ne rakjuk poros, forró padlásterekbe se, inkább a ház hűvösebb részén kapjon helyet. Kérjük ki a szakember véleményét a telepítés helyszínéről – a profi kivitelezők pontosan tudják, hová érdemes tenni az invertert a hosszú élettartam és jó hatásfok érdekében. Egy jól elhelyezett inverter csendben, megbízhatóan teszi a dolgát, és nem igényel majd váratlan szervizt.
10. Hibák a hálózati csatlakozás kialakításánál
A napelemes rendszer telepítésekor a hálózati csatlakozási pont helyes kialakítása is kritikus. Tipikus hiba, hogy csak a kivitelezéskor derül ki: nincs elegendő hely a ház villamos elosztótáblájában a napelem rendszer bekötésére, vagy a mérőóránál csak a plombált (leplombált) csatlakozási pont érhető el. Ilyenkor utólag kell bővíteni az elosztószekrényt vagy áthelyezni a mérőórát, ami idő- és pénzveszteséget okoz. Egy másik gyakori probléma a fázisok figyelmen kívül hagyása: hiába háromfázisú az épület fővezetéke, ha az elosztóba csak egy fázis van bekötve – így utólag derülhet ki, hogy a telepített 3 fázisú invertert nem lehet bekötni a meglévő hálózatba. Ez ismét extra munkát (hálózatbővítést, 3 fázis bekötését) követel meg.
Következmény: A nem megfelelő csatlakoztatás csúszást és plusz költséget jelent a projektben. Az elosztó bővítése vagy a mérőhely átalakítása több tízezer forintos nagyságrendű váratlan kiadás lehet, és szakembert igényel. Ha az inverter fázisszámát rontjuk el, akár az egész invertert cserélni kell a megfelelő típusra, vagy az áramszolgáltatónál intézkedni a fázisbővítésről – mindkettő macerás és időigényes. Ráadásul, amíg a hálózati csatlakozás nincs megoldva, a rendszer nem üzemelhet, tehát veszteség éri a tulajdonost.
Megoldás/Tipp: Már a telepítés előtt egyeztessünk villanyszerelővel a hálózati csatlakozásról. Nézzük át a főelosztó szekrényt: van-e benne hely a napelem rendszer kapcsolóinak, kismegszakítójának? Ha nincs, idejében tervezzük meg a bővítést. Vizsgáljuk meg a fázisok számát és terhelhetőségét: egy fázisú hálózatra legfeljebb ~5 kW inverter köthető, ha nagyobb rendszert szeretnénk, érdemes háromfázisú csatlakozást kiépíteni. Előre egyeztessünk az áramszolgáltatóval a csatlakozási pontokról – ők megmondják, mit kell kialakítani (pl. külön mérőszekrény). A kivitelezőt is vonjuk be: egy tapasztalt cég már a felméréskor ellenőrzi ezeket a részleteket, és javaslatot tesz, ha bármilyen módosítás kell. Ezzel elkerülhető, hogy a telepítés közben derüljenek ki a hiányosságok.
11. Kivitelezési hibák a panelek telepítésekor
Még a jó tervezés és engedélyezés mellett is adódhatnak fizikai kivitelezési hibák a szerelés során, ha a telepítők nem dolgoznak precízen. Ilyen hiba például, ha a panelek túllógnak a tető peremén vagy gerincén. Ezt mindenképp kerülni kell, mert egy nagyobb szél belekap a túllógó panelekbe, és leszakíthatja őket a tetőről, akár a tetőhéjazatot is megrongálva. Másik gyakori probléma, ha a paneleket túl szorosan, dilatációs hézag nélkül szerelik egymás mellé. A hőmérséklet-változás miatti természetes tágulásnak hely kell – ha nincs, a cellák egymásnak feszülhetnek és megrepedhetnek, ami jelentős teljesítménycsökkenéshez vezet és rontja a panelek élettartamát. Szintén ügyelni kell arra, hogy a tető és a panelek között legyen egy megfelelő légrés a hátoldali szellőzéshez; ennek hiánya túlmelegedéshez és hatásfok-romláshoz vezethet. A hanyag kivitelezés jele lehet még a rendezetlen kábelezés, laza csavarok, nem vízmentes kötődobozok – mindezeket el kell kerülni.
Következmény: A telepítési hibák következtében a rendszer meghibásodhat vagy teljesítménye csökkenhet. A rosszul rögzített panelek viharkár áldozatául eshetnek. A repedezett napelem cellák végleg elvesztik teljesítményük egy részét, és idő előtt cserére szorulhatnak. A nem szellőző panelek túlmelegednek, ami csökkenti az adott cellák hatásfokát és gyorsítja az öregedésüket. Összességében egy hanyagul szerelt rendszer nem hozza az elvárt termelést, és több karbantartást igényel.
Megoldás/Tipp: Válasszunk tapasztalt, precíz kivitelezőt, aki betartja a telepítési útmutatókat és szabványokat. A szerelés végén szemrevételezéssel ellenőrizzük a munkát: a panelek párhuzamosan, a tetősíkba simulva legyenek felszerelve, ne lógjanak túl sehol. Győződjünk meg róla, hogy van pár centiméter hézag a panelek között és megfelelő távolság a tetőtől a keretig (szellőzés miatt). Kérjük el a kivitelezőtől a műszaki dokumentációt a rögzítésekről és az elektromos kötésekről. Egy minőségi kivitelező biztosítja, hogy minden csavar meghúzott, minden kábel rögzített és UV-álló, minden csatlakozás vízmentes. Ha lehet, kérjünk garanciát a kivitelezési munkára is – így ha később mégis kiderül valami hiba, lesz kihez fordulni.
12. A rendszer felügyeletének (monitoring) hiánya
Sok felhasználó ott követ el hibát, hogy a napelemes rendszer telepítése után magára hagyja a rendszert, és nem figyeli annak teljesítményét. Régen talán nehézkes volt a termelés nyomon követése, de a mai modern inverterek többsége internetes kapcsolattal és mobilalkalmazással rendelkezik. Ezek segítségével bárhonnan, bármikor ellenőrizhetjük a pillanatnyi termelést, valamint napi, havi, éves kimutatásokat kaphatunk. Ha nincs rálátásunk a rendszer működésére, könnyen előfordulhat, hogy hetekig-hónapokig nem vesszük észre, ha esetleg egy hiba miatt a rendszer teljesítménye visszaesett (például kioldott egy biztosíték, leállt az inverter, vagy egyszerűen egy részleges árnyék csökkenti a hozamot).
Következmény: Felügyelet nélkül előfordulhat, hogy a napelem rendszer nem termel, vagy csak csökkentett módban működik, és erről a tulajdonos nem tud. Ezalatt az idő alatt az elmaradt termelés anyagi veszteség. Emellett a kisebb hibák nagyobb bajjá fajulhatnak: például egy időszakosan leoldó inverter jelezheti, hogy gond van az elektromos hálózattal, amit ha nem orvosolnak, komolyabb meghibásodást is okozhat.
Megoldás/Tipp: Használjuk ki a monitoring lehetőségeket! Állítsuk be az inverter online felügyeletét vagy okostelefonos applikációját, és rendszeresen nézzünk rá a termelési adatokra. Érdemes mondjuk hetente ellenőrizni, hogy az adott napi termelés megfelel-e a vártnak (pl. derült időben magas, borús időben alacsonyabb). Sok rendszerben beállítható riasztás/e-mail értesítés arra az esetre, ha az inverter hibát érzékel vagy a termelés jelentősen visszaesik – éljünk ezekkel a funkciókkal. Ha bármi szokatlant vagy gyanús eltérést látunk (például az egyik napelem string feleannyit termel, mint a másik, vagy az előző év azonos időszakához képest nagy a visszaesés), azonnal vizsgáltassuk ki a dolgot. A folyamatos monitorozás lehetővé teszi, hogy időben közbelépjünk, ezzel biztosítva a rendszer hosszú távú optimális működését.
13. A karbantartás elmulasztása
A napelemes rendszereket gyakran „karbantartásmentesként” emlegetik, ami azonban nem jelenti azt, hogy soha ne törődjünk velük. Bár valóban kevés mozgó alkatrész van (a panelekben gyakorlatilag semmi), időnként érdemes ellenőrzéseket végezni és tisztítani bizonyos elemeket. Tipikus hiba, hogy a tulajdonos évekig rá sem néz a rendszerre. Így nem veszi észre, ha például kilazult egy rögzítőelem, elfáradt egy kábelkötés, vagy elszaporodott a moha a panelek szélén. Karbantartás hiányában a kisebb problémák és szennyeződések összeadódhatnak, és a rendszer teljesítménye az idő múlásával fokozatosan csökken. Sokszor csak akkor kapnak észbe, amikor már komolyabb a baj (pl. beázás miatt leáll az inverter).
Következmény: A rendszeres karbantartás nélkül hagyott napelempark nem hozza az optimális teljesítményt hosszú távon. A lerakódott piszok vagy falevelek árnyékoló hatása miatt csökken az energiatermelés. Ha egy kilazult tartóelem miatt mozog a panel, az idővel akár ki is szakadhat a helyéről nagy szélben. A nem ellenőrzött elektromos kötések melegedhetnek, ami tűzveszélyt is jelenthet. Összességében az elhanyagolt rendszer élettartama rövidebb és a meghibásodások valószínűbbek.
Megoldás/Tipp: Vezessünk be egy alap karbantartási rutint. Évente legalább egyszer (de inkább kétszer, tavasszal és ősszel) vizsgáljuk át a rendszert, vagy bízzuk ezt szakemberre. A karbantartás során tisztítsuk meg a panelek felületét (ha szükséges), és végezzünk szemrevételezéses ellenőrzést az összes fontos elemen. Ellenőrizzük a tartószerkezet csavarjait, a panelek épségét (nincsenek-e repedések, laza keretek), a vezetékek szigetelését és csatlakozásait. Jegyezzük fel, ha bármilyen változtatás történt a rendszerben, és dokumentáljuk a tapasztalt hibákat, javításokat (így nyomon követhető a rendszer állapota). Figyeljük a hozamokat havi szinten is, és ha valami feltűnően alacsony vagy szokatlan, derítsük ki az okát. A karbantartás részeként távolítsuk el a rendszer közeléből az újonnan nőtt árnyékot adó növényeket is (pl. metsszük vissza a fákat). 3-4 évente érdemes teljesítménymérést és hőkamerás vizsgálatot is végeztetni a paneleken, hogy időben kiszűrjük, ha valamelyik cella degradálódik. A rendszeres karbantartás minimális ráfordítással biztosítja, hogy napelemei évtizedeken át a legjobb formájukat hozzák.
14. A napelemek helytelen tisztítása
Számos félreértés él a köztudatban a napelemek tisztításával kapcsolatban. Sokan gondolják, hogy a paneleket bizonyos időközönként manuálisan le kell mosni, és ezt házilag meg is teszik. A valóságban ezzel többet árthatunk, mint használunk a paneleknek. A por és szennyeződés ugyan okoz némi (általában minimális, néhány százalékos) teljesítményvesztést, de ezt az eső rendszerint leöblíti időről időre. A durva dörzsölés vagy nem megfelelő vegyszerek használata károsíthatja a panelek felszínét (az üveget és az antireflexiós bevonatot). Különösen csapvízzel tilos locsolni a forró napelemeket – a hideg víz hőstresszt okoz, a vízben oldott ásványi anyagok pedig lerakódnak és károsítják a berendezést. Tipikus hiba például slaggal, kemény kefével nekiállni a tetőn lévő panelek sikálásának, ami karcokat és mikrosérüléseket okozhat.
Következmény: A szakszerűtlen tisztítás maradandó károkat okozhat a modulokban. A karcos vagy vegyszerrel foltos felület kevesebb fényt enged át, így csökken a teljesítmény. A kezeletlen csapvíz vízkőfoltokat hagyhat, ami szintén rontja a fényáteresztést. Szélsőséges esetben a hirtelen hűtés miatt az üveg megrepedhet. Ráadásul a tetőn végzett tisztítás balesetveszélyes is lehet megfelelő felszerelés nélkül.
Megoldás/Tipp: A napelemek tisztítását alapvetően bízzuk a természetre. Normál körülmények között az eső elvégzi a panelek tisztítását, a rajtuk lévő por nagy részét lemossa. Csak akkor tisztítsunk, ha tényleg szükséges – például ha vastagabb szennyeződés vagy madárürülék borítja a panelt, amit az eső nem távolított el. Ilyen esetben kíméletes módszereket alkalmazzunk: puha szivaccsal vagy kefével, langyos, lehetőleg ioncserélt/desztillált vízzel öblítsünk, és csak kora reggel vagy késő délután, amikor a panelek nem forrók. Ne használjunk agresszív vegyszereket. Aki biztosra akar menni, hívjon szakértő takarító csapatot, akik speciális eszközökkel, biztonságosan tisztítják a paneleket. Fontos hangsúlyozni, hogy a túl gyakori tisztítással nem nyerünk arányosan többet: a pár %-os esetleges nyereség nem biztos, hogy megéri a ráfordítást és a kockázatot. Inkább a rendszer többi elemére fordítsunk figyelmet (pl. inverter hűtőbordáinak portalanítása, ha kültéren van – de ezt is csak a gyártó előírásai szerint). Összefoglalva: a napelemek tisztasága fontos, de a kevesebb néha több – óvatosan és ritkán nyúljunk csak hozzájuk.
15. A napelemrendszer biztosításának hiánya
Miután sikeresen telepítettük a napelemes rendszert, sokan úgy gondolják, hogy ezzel letudták a teendőket. Kimaradhat azonban egy fontos lépés: a rendszer megfelelő biztosítása. A napelemek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak – gondoljunk egy jégesőre, egy erős vihar okozta fakidőlésre vagy akár villámcsapásra. Ezek olyan váratlan események, amelyek súlyos károkat tehetnek a berendezésben, és sajnos nem mindig elkerülhetők a legóvatosabb üzemeltetés mellett sem. Ha nincs biztosításunk, egy nagyobb kár esetén magunknak kell finanszírozni a javítást vagy cserét, ami több százezer forintos tétel is lehet.
Következmény: Biztosítás hiányában egy káresemény (pl. jégverés, tűz, lopás) jelentős anyagi veszteséget okozhat a napelem tulajdonosának. Előfordulhat, hogy egy tönkrement inverter vagy összetört panelek miatt a rendszer hónapokra kiesik, és mindezt saját zsebből kell rendbe hozni. Ezzel a megtérülés is kitolódik, hiszen újra fizetni kell a javításért, cserepanelekért.
Megoldás/Tipp: Kössünk kifejezetten a napelemes rendszerre is kiterjedő biztosítást. Sok lakásbiztosítás alapból nem vagy csak részlegesen fedezi a napelemes károkat, ezért érdemes rákérdezni és szükség esetén külön kiegészítő biztosítást kötni. Léteznek már kimondottan napelem-biztosítási termékek is. Az ideális az, ha már a telepítés befejezésének napjára érvényes a biztosítás – így az első pillanattól védve vagyunk. Sőt, egyes biztosítók kínálnak építés-szerelés (CAR) biztosítást a kivitelezés időszakára is, ami a telepítés közben bekövetkező káreseményeket (pl. leeső panel, szerelés alatti sérülés) fedezi. A napelem-biztosítás évente a rendszer értékének csak töredékébe kerül, de nyugalmat ad, hogy egy váratlan kár esetén nem vész el a befektetésünk. Nézzünk utána a piacon elérhető lehetőségeknek, és válasszunk olyan biztosítást, ami a legfontosabb kockázatokra (jégkár, villámkár, tűz, lopás, viharkár stb.) fedezetet nyújt.
Összegzés: A fenti hibák elkerülésével napelemes rendszere hosszú távon biztonságosan és hatékonyan fog működni. Legyen szó a tervezésről, telepítésről vagy az üzemeltetésről, minden fázisban figyeljen a részletekre. Az alábbi csekklistában összefoglaltuk a legfontosabb tanácsokat a gyakori hibák megelőzéséhez:
A fenti pontok betartásával a napelemes rendszer telepítése és üzemeltetése zökkenőmentes lesz. Ne feledjük: a napelem-rendszer egy hosszú távú befektetés, amely akkor térül meg a legjobban, ha szakszerűen építik ki és gondosan karbantartják.
Így napelemei biztonságosan szolgálják Önt akár évtizedeken át, és maximalizálhatja az elérhető energiamegtakarítást, miközben elkerüli a drága hibákat és kellemetlenségeket.
