2025-ben fontos változás lépett életbe a hazai napelemes rendszerek szabályozásában: mostantól hivatalosan is engedélyezett a hálózatra kapcsolt, backup/EPS (Emergency Power Supply) funkcióval rendelkező rendszerek kiépítése.
Ez különösen a lakosság számára jelent előrelépést. Korábban ugyanis, ha áramszünet történt, a háztartási méretű naperőművek (HMKE) automatikusan lekapcsoltak. Nem volt lehetőség arra, hogy saját napelemes rendszerünk ilyenkor is energiát szolgáltasson – függetlenül attól, hogy éppen süt a nap, vagy van akkumulátorunk.
Az új szabályozás ezt most megváltoztatja: megfelelő műszaki kialakítással már lehetséges, hogy egy napelemes rendszer áramszünet idején is működjön – azaz szigetüzembe kapcsolja a háztartást.
Ebben a cikkben bemutatjuk:
- milyen rendszerfajták léteznek (hálózatra tápláló, szigetüzemű, hibrid);
- mit jelent a backup/EPS funkció műszaki és jogi szempontból;
- hogyan változott meg a szabályozás 2025-től;
- és mire érdemes figyelni a tervezés és kivitelezés során
Szó lesz arról is, milyen előnyökkel jár ez a háztartásoknak, és röviden kitérünk az ipari rendszerekre gyakorolt hatásokra is.
Napelemes rendszerek típusai – rövid áttekintés
Ahhoz, hogy a backup/EPS funkció lényegét megértsük, érdemes először áttekinteni, hogyan működnek a különböző napelemes rendszerfajták. Három fő típust különböztetünk meg – a közcélú hálózattal való kapcsolatuk alapján:
Hálózatra kapcsolt rendszer (grid-tie):
Ez a leggyakoribb típus.
A napelemek és az inverter folyamatosan kapcsolódnak a szolgáltatói villamos hálózathoz. A megtermelt energiát először a háztartás használja el, a felesleg pedig – ha van engedély – visszatáplálható a hálózatba.
Fontos korlát: áramszünet esetén az ilyen rendszer automatikusan lekapcsol. Mivel nincs hálózati referenciafeszültség, az inverter nem működik tovább – és biztonsági okokból nem is szabadna működnie. Ennek célja, hogy ne történhessen visszatáplálás a hálózatba, amikor azon esetleg szerelők dolgoznak.
Szigetüzemű rendszer (off-grid):
Ez a típus teljesen független a közcélú hálózattól.
A napelemek, az inverter és az akkumulátor együtt alkotnak egy zárt, önálló rendszert – innen kapja az áramot a háztartás minden fogyasztója. A hálózati áramszünet egyáltalán nem érinti az ilyen rendszert.
Ez a megoldás főként olyan helyeken jellemző, ahol nincs elérhető elektromos hálózat, vagy a tulajdonos tudatosan teljes energiafüggetlenségre törekszik.
Hátránya, hogy komolyabb akkumulátorkapacitást igényel a folyamatos ellátás fenntartásához – főleg hosszabb borús időszak vagy téli hónapok esetén.
Hibrid rendszer:
Ez a megoldás a kettő ötvözete.
Egy hibrid rendszer hálózatra kapcsolódik, de egyúttal akkumulátorral is rendelkezik, és képes arra, hogy áramszünet esetén automatikusan átváltson szigetüzembe – feltéve, hogy rendelkezik backup/EPS funkcióval is.
Normál körülmények között a rendszer együttműködik a hálózattal: elhasználja, amit termel, a felesleget visszatáplálja, és ha kell, a hálózatból vételez.
Áramszünet esetén azonban önálló szigetként is működhet tovább, leválasztva magát a hálózatról – ezt nevezzük backup vagy EPS működésnek.
Sok érdeklődő kereste az elmúlt években ezt a megoldást, de eddig nem volt hivatalosan engedélyezhető Magyarországon. Most azonban ez megváltozott – és erről szól a cikk következő része.
Mi az a backup/EPS funkció és hogyan működik?
A backup – vagy más néven EPS (Emergency Power Supply) – funkció lényege, hogy a napelemes rendszer akkor is képes legyen áramot biztosítani, ha épp nincs hálózati feszültség. Magyarul: ha áramszünet van, a rendszer nem áll le teljesen, hanem tovább működik, és energiát szolgáltat bizonyos fogyasztóknak – vagy akár az egész háztartásnak.
Ehhez persze nem elég egy akkumulátor. A rendszernek tudnia kell „leválni” a közcélú hálózatról, és szigetüzembe kapcsolni. Ezt egy külön kimenet – az úgynevezett backup vagy EPS kimenet – és egy hozzá tartozó automatikus vezérlőegység biztosítja. Amint a rendszer érzékeli, hogy áramszünet történt, az inverter átkapcsol szigetüzemre, és csak a házon belüli hálózatot látja el energiával. A külső hálózattal való kapcsolat megszakad, így kizárt a visszatáplálás veszélye – ami ilyenkor nemcsak szabálytalan, de életveszélyes is lehet.
Fontos különbség, hogy a legtöbb hagyományos napelemes rendszer még akkor is leáll áramszünetkor, ha akkumulátorral rendelkezik. Ilyenkor az inverter „nem tudja”, hogy mit kellene tennie – mert nincs beépített backup funkció, és nem képes leválni a hálózatról. A valódi backup üzem viszont úgy működik, mint egy szünetmentes tápegység: néhány ezredmásodperc alatt automatikusan átkapcsol, és az energiaellátás zökkenőmentesen folytatódik. A legtöbb háztartási eszköz – mint például a világítás vagy az internet – észre sem veszi ezt a váltást.
A rendszer azonban csak addig tud áramot biztosítani, amíg van miből. Ha süt a nap, akkor a napelemek termelnek, de ha felhős az idő, vagy éjszaka van, akkor az akkumulátor kapacitása szab határt. Ezért a jó méretezés kulcsfontosságú: tudni kell, mennyi ideig és milyen eszközöket szeretnénk ellátni. Egy rövidebb kimaradáshoz elég lehet egy kisebb tároló, de ha a cél az, hogy akár órákig működjön például a hűtő, a világítás és a fűtés vezérlése, akkor nagyobb kapacitásra lesz szükség. A nagyfogyasztók – mint a sütő vagy a mosógép – ilyenkor általában nem kerülnek backup ágra, vagy csak tudatos tervezéssel.
Miért nem volt eddig engedélyezett a backup üzemmód Magyarországon?
Ennek hátterében több, elsősorban biztonsági és jogi ok állt – amelyek hosszú ideig megakadályozták a backup technológia elterjedését.
Érintésvédelem és életbiztonság
A legfontosabb aggály a visszatáplálásból eredő balesetveszély volt. Ha a közcélú hálózat például karbantartás vagy hiba miatt feszültségmentessé válik, akkor semmilyen házi erőmű – még egy kisméretű napelemes rendszer sem – táplálhat vissza energiát. Egy nem várt visszatáplálás ugyanis közvetlen életveszélyt jelentene a hálózaton dolgozó szakemberek számára, akik a munkavégzés során arra számítanak, hogy nincs áram a vezetékekben.
Ezért szigorúan előírták, hogy a hálózatra csatlakozó inverterek automatikusan leálljanak, ha a hálózat eltűnik. A nemzetközi szabványok, például az ún. „anti-islanding” védelem pontosan ezt szolgálják: az invertereknek képesnek kell lenniük érzékelni a hálózat kiesését, és azonnal meg kell szakítaniuk a termelést.
A visszakapcsolás is szabályozott
Amikor a hálózat helyreáll, szintén nem lehet bármilyen módon újracsatlakozni. A szolgáltatók gyakran késleltetett visszakapcsolást írnak elő – jellemzően 1–5 perc késleltetéssel –, hogy a sok különálló napelemes rendszer ne egyszerre kezdje el a visszatáplálást, ami hirtelen feszültségingadozáshoz vezethetne. Ha egy rendszer szigetüzemben működik, de nem szinkronizáltan kapcsol vissza a hálózatra, az komoly frekvencia- és feszültségproblémákat okozhat. Ezeket elkerülendő, korábban inkább kizárták a hibrid vagy backup üzemű rendszerek engedélyezését.
Szabályozási hiányosságok és szolgáltatói elutasítás:
Még ha a technológia készen is állt – több gyártó, például a Fronius vagy a Solax már évekkel ezelőtt kínált backup-kimenettel rendelkező invertereket –, a hivatalos szabályozás nem tartalmazta ezek kezelését. Nem volt világos, milyen műszaki és jogi feltételek mellett lehet egy rendszer egyszerre hálózatra kapcsolt és szigetüzemre is képes.
Ezért a szolgáltatók következetesen elutasították az ilyen rendszerek beépítését. A csatlakozási szabályzatokban egyértelműen szerepelt, hogy a közcélú hálózatra kapcsolódó, backup funkcióval rendelkező napelemes rendszerek nem engedélyezettek. A felhasználók, akik mégis ragaszkodtak az áramszüneti védelemhez, csak „kerülőmegoldásokban” gondolkodhattak – például egyes inverterekhez tartozó külön konnektoros kimeneteken keresztül, mint a Fronius PV Point. Ezek viszont csak néhány kisebb eszköz (pl. lámpa, router) áramellátását tudták biztosítani, és nem integrálódtak a ház teljes hálózatába – így valójában nem tekinthetők valódi backup megoldásnak.
A 2025-ös szabályváltozás: mit enged és mi változott?
Az egyik legfontosabb újdonság, hogy a 2007. évi LXXXVI. törvény – közismertebb nevén a Villamosenergia-törvény – hivatalosan is bevezette a „háztartási villamosenergia-tároló” fogalmát. Ennek értelmében minden olyan akkumulátoros berendezés, amely legalább 2 kWh kapacitású, önállóan üzemeltethető és újratölthető, már a villamosenergia-rendszer részeként ismerhető el. Ez azt jelenti, hogy az otthoni akkumulátoros tárolók szerepe – nemcsak technikailag, hanem jogilag is – elismertté vált.
A szabályozás ezen túlmenően pontosította a „vegyes üzemű” (vagyis egyszerre hálózatra kapcsolt és szigetüzemre képes) rendszerek műszaki feltételeit is. A hálózati szabályzat úgynevezett 6/B melléklete például részletesen leírja, milyen többletkövetelményeknek kell megfelelni egy ilyen rendszernek. Ide tartozik például az automatikus leválasztó berendezés megléte, a szigetüzem biztonságos kialakítása, illetve az ehhez szükséges védelmi funkciók megléte is.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2025-től a szolgáltatók már elfogadhatják azokat a háztartási napelemes rendszereket, amelyek a hagyományos üzem mellett áramszünet esetén szigetüzemre is át tudnak állni. Ez azonban nem automatikus lehetőség minden rendszer számára. Csak azok kaphatnak engedélyt backup funkcióval, amelyek maradéktalanul megfelelnek a vonatkozó műszaki és biztonsági előírásoknak. A kivitelezés során tehát nem elég csak a hardvert felszerelni: figyelembe kell venni az előírt szabványokat, a megfelelő védelem kialakítását, valamint a szolgáltatóval való egyeztetést és jóváhagyást is.
Ez a változás különösen fontos a lakosság számára, mert jelentősen növeli az ellátásbiztonságot. Egy régiós vagy országos áramszünet idején nem kell teljes sötétségbe borulnia a háznak – ha van akkumulátor, és a rendszer fel van készítve a backup működésre, akkor legalább az alapvető eszközök (például hűtő, világítás, fűtésvezérlés) zavartalanul működhetnek.
Érdemes megemlíteni, hogy a szabályozási irány a házi energiatárolás és önfogyasztás ösztönzését célozza. Ezt erősíti az is, hogy 2024-től a bruttó elszámolás váltotta fel a korábbi szaldós modellt – vagyis a visszatáplált energia pénzügyileg kevésbé éri meg, mint az, amit helyben felhasználunk. Az akkumulátorral kombinált backup rendszer ebben a helyzetben is előnyt jelent: segít a saját termelés házon belüli hasznosításában, és egyúttal vészhelyzeti védelemként is működik.
Engedélyezés és telepítési feltételek a gyakorlatban
A backup/EPS funkcióval rendelkező napelemes rendszer kiépítése nemcsak technikai, hanem adminisztratív szempontból is kihívásokat jelent. Sokan abban a helyzetben vannak, hogy már rendelkeznek napelemmel és esetleg akkumulátorral is, de utólag szeretnék bővíteni a rendszert szigetüzemre képes megoldással. Ilyenkor a szolgáltató felé új bejelentést kell tenni, mintha egy új igénybejelentésről lenne szó.
A szolgáltató jellemzően a következőket kéri:
- Új igénybejelentés: jelezni kell, hogy a rendszer backup/áramszüneti üzemmódra is képes lesz.
- Módosított csatlakozási terv: tartalmaznia kell a műszaki megoldást, az EPS kapcsolás részleteit, kapcsolási rajzot, berendezéstípusokat.
-
Új készre jelentés: a kivitelezés után igazolni kell, hogy minden a jóváhagyott terv szerint történt.
Ezek a lépések ugyanazok, mint egy új HMKE létesítésekor, csak most a backup funkció miatt bővül a dokumentáció.
Új rendszer tervezésekor érdemes már az elején jelezni a backup igényt. Így a tervező eleve olyan inverterrel és kiegészítőkkel dolgozik, amelyek szerepelnek az engedélyezett eszközök listáján, és megfelelnek a vonatkozó szabványoknak (pl. EN 50549, anti-islanding tanúsítás stb.).
Fontos a szakértő bevonása, hiszen:
- A hálózatvédelmi beállítások (pl. VDE AR-N 4105) precizitást igényelnek.
- A backup kapcsoló (pl. EPS relé) szakszerű beépítése kulcsfontosságú.
- Kétirányú mérőóra felszerelése is szükséges lehet.
A backup rendszer lelke az automatikus átkapcsoló egység, amely áramszünet esetén leválasztja a háztartást a közüzemi hálózatról. A rendszernek úgy kell működnie, hogy normál esetben a teljes ház a szolgáltatói hálózatról üzemel, áramszünet esetén viszont vagy egy külön backup körre (fontos fogyasztók), vagy akár a teljes házra irányítja az áramellátást – de soha nem táplál vissza a hálózatba.
Hibrid inverterek és backup megoldások
Egyre több gyártó kínál backup-funkciós hibrid invertereket, de fontos különbséget tenni: nem minden hibrid inverter képes szigetüzemre automatikusan átállni. Ehhez szükséges a megfelelő funkció és gyakran egy kiegészítő eszköz is.
- Deye inverterek: gyárilag integrált backup funkcióval rendelkeznek. Nem szükséges külön EPS doboz, az inverter önmagában képes kezelni a hálózatkimaradást.
- SolaX és Huawei inverterek: külön kiegészítő modulra van szükség (EPS vagy Backup Box), amely automatikus átkapcsolást biztosít. Ezek két mágneskapcsolót tartalmaznak: az egyik leválasztja a hálózatot, a másik a ház belső hálózatát köti rá az inverterre.
- Huawei Backup Box: elérhető egy- és háromfázisú kivitelben. Gyors átkapcsolást biztosít, akár teljes háztartás ellátására is képes.
- SolaX EPS Box: külön kapható egység, amely nélkül az inverter nem képes szigetüzemre. Beépítés után teljes értékű backup rendszert alkot.
A cél minden esetben azonos: a háztartás automatikus és biztonságos leválasztása, majd a belső fogyasztók energiaellátása az akkumulátor és a napelemek segítségével. Az átkapcsolás időtartama általában néhány századmásodperc – így nem feltétlenül indul újra egy router vagy számítógép sem.
Mire kell figyelni a tervezés során?
- A backup üzem nem azt jelenti, hogy minden fogyasztó korlátlanul működhet.
- Az inverter teljesítménye és az akkumulátor kapacitása határozza meg, mit és meddig lehet üzemeltetni áramszünetben.
- Érdemes csak a legfontosabb eszközöket backup körre kötni: világítás, hűtő, fűtési keringető, router, biztonságtechnika.
- A nagyfogyasztókat (sütő, klíma, autótöltő) nem célszerű backup módban használni – hacsak nincs rá méretezve a rendszer.
A telepítő szakemberek segítenek kiszámítani a szükséges akkumulátor kapacitást: ehhez ismerni kell a backup alá vont eszközök teljesítményét és az elvárt működési időt. Ez alapján lehet meghatározni a szükséges kWh kapacitást – legyen szó akár néhány órás, akár egy napos áthidalásról.
Összefoglalás
Egy napelemes rendszer akkumulátorral önmagában még nem jelent szigetüzemi képességet – ehhez backup vagy EPS funkció kiépítése is szükséges. Magyarországon eddig ezt a szolgáltatók és a szabályozás nem engedélyezték, biztonsági megfontolások miatt. 2025-től viszont ez megváltozott: hivatalosan is engedélyezhetővé váltak a hibrid (hálózatra kapcsolt, de áramszünetben is működő) napelemes rendszerek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy jól megtervezett és kivitelezett backup rendszer biztosítani tudja az áramszünetek áthidalását, anélkül hogy fel kellene adnunk a hálózati csatlakozás előnyeit. A felhasználók számára ez nagyobb önállóságot, biztonságot és hatékonyabb energiahasználatot jelent.
Fontos azonban, hogy a kivitelezés szakszerű legyen. Csak így biztosítható, hogy a rendszer megfelel a vonatkozó szabványoknak és a szolgáltatói elvárásoknak is. Érdemes tapasztalt tervezői és kivitelezői csapatra bízni a munkát.
A szabályozás-változás nyertese tehát minden szereplő lehet: a lakosság, a hálózatüzemeltetők, sőt, az ipari fogyasztók is. A backup funkcióval ellátott rendszerek stabilabbá teszik az ország energiarendszerét, és közelebb visznek bennünket a fenntartható, megújuló alapú jövőhöz.
